Két napon át tartó Dreamscapes hallgatás során ez volt a kedvencem a rádióban. Amúgy a legtöbb muzsika teljesen nonverbális, ez egy kivétel volt, lehet, hogy épp azért tetszett, mert kiugrott a többi közül.
Ohhh, de hisz ezt a szöveget ismerem!!! Amint kicsit többet megszólalt a szöveg; 1:09-től, ez a dal volt az Angyalok városa c. filmben, méghozzá valami gyengéd jelenet kísérője, valami fürdős, valami szerelmes, és nagy kedvencem a film zenéi közül. Amúgy a film is, soundtrack is nagyon OK nekem. Ebben a chill out verzióban elveszti azt a nagy érzelmi élt, amit ennek az énekesnőnek a hangja hordoz magában ebben a dalban, és tényleg nyugissá válik. Tök jó, hogy rátaláltál erre, thx!
Megragadom az alkalmat, hogy elmeséljem azt a gimnazista éveimből származó élményt, amikor hatan elmentünk moziba megnézni az Angyalok városát, négy lány és két fiú. Mi négyen, lányok, végigröhögtük az előadást, különösen az egyik záró jelenetnél sírtunk könnyes szemekkel, amikor valami feka srác keze durván túl volt hangsúlyozva az egyik jelenetben, talán egy vállra tette a kezét, vagy ilyesmi. A lényeg, hogy mikor a film végén felkapcsolták a lámpákat, kiderült, hogy a két srác végig meghatódva nézte a filmet, és az ő szemeik nem a röhögéstől voltak könnyesek. Én azóta nem néztem újra, de 15 évvel ezelőtt nagyon szokatlan módon osztotta meg a mi társaságunkat. :)
[Ezután megnéztem a trailert, hogy adjak egy esélyt a felszólításodnak, de nem, nem, határozottan nem vagyok hajlandó erre a filmre másfél órát áldozni az életemből.]
Ohhh, de hisz ezt a szöveget ismerem!!! Amint kicsit többet megszólalt a szöveg; 1:09-től, ez a dal volt az Angyalok városa c. filmben, méghozzá valami gyengéd jelenet kísérője, valami fürdős, valami szerelmes, és nagy kedvencem a film zenéi közül. Amúgy a film is, soundtrack is nagyon OK nekem. Ebben a chill out verzióban elveszti azt a nagy érzelmi élt, amit ennek az énekesnőnek a hangja hordoz magában ebben a dalban, és tényleg nyugissá válik. Tök jó, hogy rátaláltál erre, thx!
VálaszTörlésMegragadom az alkalmat, hogy elmeséljem azt a gimnazista éveimből származó élményt, amikor hatan elmentünk moziba megnézni az Angyalok városát, négy lány és két fiú. Mi négyen, lányok, végigröhögtük az előadást, különösen az egyik záró jelenetnél sírtunk könnyes szemekkel, amikor valami feka srác keze durván túl volt hangsúlyozva az egyik jelenetben, talán egy vállra tette a kezét, vagy ilyesmi. A lényeg, hogy mikor a film végén felkapcsolták a lámpákat, kiderült, hogy a két srác végig meghatódva nézte a filmet, és az ő szemeik nem a röhögéstől voltak könnyesek. Én azóta nem néztem újra, de 15 évvel ezelőtt nagyon szokatlan módon osztotta meg a mi társaságunkat. :)
VálaszTörlésNézd meg újra!!!!!! Még nekem is lenne kedvem, pedig én nem gimisként láttam, hanem később és nem egyszer. :)
VálaszTörlésNeeem, nem akarooom!
VálaszTörlés[Ezután megnéztem a trailert, hogy adjak egy esélyt a felszólításodnak, de nem, nem, határozottan nem vagyok hajlandó erre a filmre másfél órát áldozni az életemből.]