Deep

Deep ... na ez vajon mi lesz? :) Ma ahogy mentem haza munkából, ott ismétlődött bennem Bodri legutóbbi hozzászólása: nekem ez túl lassú. OK, hát nem is gondoltam, hogy bárkinek is tetszene ez a kis ajándék zeném, de ez akkor tényleg szívből jött. Na de Deep! :) Ez jutott eszembe, mert ez meg gyors. Még sem a gyorsasága miatt teszem fel ide, hanem mert amúgy is érik már ez a számomra nosztalgia track egy ideje, néha bizony előveszem. Az utóbbi hetekben akadtam rá valahogy félig a youtube-os ajánlások egyvelegében, félig rákeresve.

Marusha: Deep, 1995. Amikor még a kis Teóka raver korszakát élte és nyomta a fülibe a ritmikus tucctuccot, amikor még nem voltak lelki problémáim (csak a tudatalattiban érlelődtek), amikor fülig ért a szám mindig, amikor narancssárga kapucnis pulcsiban jártam, Scooter volt a kedvencem, a Scooterből Ferris Buehler "a szerelmem", és a családom egybehangzóan röhögte magát varacskos disznóvá a szilveszteri Vastyúk is talál szeget előadásokon a TV előtt csipszezve. Emlékszem, akkoriban is megállapítottam, hogy 1995 nagyon jó év volt! Sok mindennek örültünk akkoriban a tesómmal a viva TV-t nézve-hallgatva. Marushát alternatív, kicsit más, kicsit minőségibb előadónak tartottuk, szerintem ezt a számot szerettük tőle a legjobban. Nekem még mostanában is tud valamit adni. Van hogy csak belemeresztem a szemem a monitor fényébe, a fülemet az intenzív ritmus pergésére feszítem és csak csorognak a könnyeim - még ezen is - emlékezem. Siratok valami felhőtlen érzést a múltból. Mégis, amikor hosszú idő után először hallgattam, akkor ez alatt az öt perc alatt minden sejtem pezsegni kezdett és valahogy a központom, a medencecsontom forrósodott át a leginkább, és feltöltődtem. :)